Én a Suzanne’s-ban
dolgozom, ami egy kis szuvenír bolt a tengerparton. Először nem voltam
elégedett a munkahellyel, mivel inkább egy pub-ban akartam dolgozni. De
mostanra nagyon megszerettem ezt a helyet. Marilyn és Sally, a hölgyek akikkel dolgozom, nagyon kedvesek, türelmesek és mindig segítenek, ha valami baj van. Az első hét nagyon
unalmasan telt el, mivel alig volt néhány vásárló egy nap. Ez a hét viszont már
forgalmasabb volt, mivel most volt az őszi szünet. Ősszel egy szuvenír bolt nem
túl forgalmas, mivel ez inkább nyári vállalkozás. Mesélte Marilyn, hogy nyáron
nagyon forgalmas; és volt egy olyan nap, amikor kb. 70 diák volt bent egyszerre
a boltban. Élvezem a munkát és, hogy kiszolgálhatok embereket. Rengeted újat
tanultam az emberekről, a pénzről, vállalkozásról és persze az angolom is
fejlődik folyamatosan. Megtanultam hogyan kell használni a pénztár gépet és
embereket kiszolgálni. Először kicsit nehéz volt, de hamar belejöttem. Emellett
kedvesnek kell lennem az emberekkel (még akkor is, ha ők nem azok), kérdeznem
kell tőlük (pl. Adhatok szatyrot? stb.); néha takarítani és rendet rakni is
kell. Nem túl fárasztó és ez így pont tökéletes nekem. Jövő héten a KSE-ben
fogok dolgozni, mivel a Suzanne’s bezárt télre.
2016. november 1., kedd
Munkatapasztalat a Marks&Spencer-ben - Sándor Noémi, Sághy Enikő
"A Marks and Spencerben
dolgozom. Van élelmiszer és ruha részlege. Úgy gondolom, hogy ez a bolt
mindenkinek való, de inkább idősebb embereket és anyukákat látok a
gyerekeikkel. A munkatársaim nagyon aranyosak és segítőkészek, mert mindig,
amikor kérdezek tőlük valamit, akkor segítenek, megmutatják, hogy mit hogy kell
csinálni és hogy mi hol van. Az első napon a karácsonyi díszeknél kellett
takarítanom 4 részt, el kellett rendezgetnem a polcokat. A női ruházatnál
voltam nagyon hosszú ideig, ott kellett méret szerint rendberaknom a ruhákat.
Kellett méretjelző címkéket raknom az akasztókra és kellett kivinnem az
öltözőben hagyott ruhákat a helyükre. Kellett még takarítanom a polcokat.
Nagyon tetszik a hely és nagyon szeretek itt dolgozni."
"A Marks
& Spencerben dolgoztam 3 hétig. Hétfőtől péntekig, 10 órától 3 óráig.
Nagyon jó volt, de néha egy kicsit unalmas, amikor nem tudtak nekünk munkát adni.
Igazából majdnem minden nap ugyanazt csináltam, de amikor tudtam valakivel beszélgetni
az nagyon jó volt, mert segített az angol tudásomnak. Az ebédszünet 1 órás volt és
mindig 1 órától 2 óráig tartott. Szóval mit is dolgoztam, csináltam itt:
sorbaraktam méret szerint a ruhákat, segítettem a próbateremben, kivittem a ruhákat
a próbafülékkből es elvittem a helyükre őket és volt, hogy új ruhákat, cipőket
kellett kihoznom a raktárból és elrakni őket a helyükre. Egybevéve ez egy
nagyon jó munkatapaszalat volt nekem egy másik országban."
Munkatapasztalat a Churchill Tavern-ben - Harsányi Bettina
A Churchill Tavern egy tipikus brit pub és étterem, ami a Broadstairs
melletti gyönyörű városban, Ramsgate-ben található. A munkahelyem túlszárnyalta az elvárásaimat, mivel sosem gondoltam
volna, hogy ennyire megszeretem ezt a helyet és az itteni embereket. A személyzet
nagyon kedves, mindenben segítenek és lelkesen tanítanak engem legyen szó akár
arról, hogy milyen italba tesznek hagymát vagy az angol szókincsem bővítéséről.
Tényleg öröm velük dolgozni, de nem csak ők teszik szebbé a napjaimat, hanem a
hihetetlenül barátságos vendégek is - fõként a törzsvendégek, akik mindig nagy
mosollyal köszöntenek és együtt szomorkodnak velem így a szakmai gyakorlatom
vége felé. Legfőképpen pincéri teendőket látok el, mint például a rendelések
felvétele, a vendégek kiszolgálása, sör csapolás, de a konyhában is volt
egyszer szerencsém besegíteni a híres Churchill Burger elkészítésében. Ha már ételről van szó, muszáj megemlítenem, hogy két séf doglozik
felváltva, és mindkettejük munkája elképesztően finom, amit az is bizonyít, hogy
ebben a két hétben talán csak háromszor vittem vissza nem üres tányért. De
saját tapasztalatból is beszélhetek, mivel mindennap választhatok magamnak ebédre
akármit a menüről. Igazán szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen csodálatos helyen
kaptam munkát és azt gondolom, már most rengeteget fejlődtem.
2016. október 31., hétfő
Munkatapasztalat a The Charles Dickens-ben - Balázs Fruzsina
Még mikor első héten megkérdezték melyik
munkahelyen dolgoznék legjobban valami közeli pubot szerettem volna
mindenképpen. Őszintén, félve reménykedem,
hogy nem nyúlok félre, ha a Charles Dickenst választom. Szerencsémre
megnyertem 3 hétre és így valami olyasmiben lehetett részem, aminek nagyon örülök, hogy megtörtént velem. Már az első héten megmutatta magát a
segítőkész, mindig kedves és boldog személyzet, akik folyton meglepnek valami
sütivel vagy csokival. Megmondom őszintén, jobban féltem tőlük, mint a magától a munkától. Iszonyatosan
türelmesek voltak velem, mikor kellett. A csapatmunka számukra elengedhetetlen,
ami nagyon jól működik náluk. Még egy munkahelyen nem láttam ilyen összetartást, mint itt. Charles Dickens étterem messze
a leghíresebb a környéken, hisz ha nem lenne elég a lélegzetelállító kilátás a
tengerre, mindig van valami program, ami miatt érdemes benézni, legalább egy
forró csokira. Az itallap hosszú és itt tényleg iható a kávé... Én nagyon
szerencsésnek tartom magam a munkahelyemre nézve. Nem gondoltam volna, hogy
egyszer még szeretni fogom a vendéglátást, de itt egyszerűen nem lehet
boldogtalan az ember. Az egész hangulata magával ragadott. Remélem a jövőben
lesz még alkalmam dolgozni velük.
Munkatapasztalat a Marks&Spencer élelmiszer részlegén - Flóri, Marci
"Az én munkahelyem a Marks and Spencer, ami egy nagy
szupermarket közel Broadstairshez a Westwood Crosson. Az itteni M&S nagyon
különbözik a magyartól, sok különböző részlege van, mint például az élelmiszer,
smink, ruhaosztály, kávézó és gyerekruhák. Én az élelmiszer részen vagyok
Marcival. A mi feladatunk az, hogy újra töltsük a polcokat a termékekkel.
Először nehéz volt megérteni az embereket, de a második nap után már megszoktam
a gyorsaságukat és az akcentusukat és most már segíteni is tudok nekik, mert
tudom mi hol van. Mindennap 5 órát dolgozunk, de van egy órás szünetünk.
Szeretek itt dolgozni csak egy dolgot hiányolok, a zenét."
"Az én munkatapasztalatom a Marks&Spencer nevű boltban van.
Elégge különbözik a bolt a Magyarországitól. A szupermárket, sokkal nagyobb és
5 részre osztható, Ruhák, Sminkek, Ajándékok, Kávézó és ételek. Én, Flórival
együtt dolgozok az élelmiszer részlegen. Általában a polcokat kell feltöltenünk a zöld
kis "tálcákból" vagy elrendezni a termékeket lejárási dátum szerint.
Először elég nehéz volt megjegyezni, hogy hol találhatóak a termékek, de azt pár
nap után már tudtuk és így, kitudtuk segíteni a vásárlókat. Nekem tetszik a
hely, mert könnyű és nyugodt a munka, egy problémám van, az pedig az, hogy
eléggé hűvös van a boltban."
Munkatapasztalat a HobbyCraft-ban - Major Anna
A HobbyCraft-ban dolgozom,
ami egy óriási hobbi bolt a Westwood
Cross-on. Árulnak modelleket, gyurmákat, festékeket,
anyagokat, könyveket, játékokat és rengeteg karácsonyi dekorációt. 10-től 15-ig
dolgozom és van egy ebédszünetem 12.30-től
13.00-ig. Általában a polcok rendberakásában és feltöltésében segítek, de néha dekorációkat is készítek. A vevőknek is segítek
megtalálni, amit keresnek. A főnökeim és a kollegáim nagyon kedvesek és türelmesek. A vevők pedig
nagyon toleránsak velem. Nagyon örülök, hogy lehetőségem van itt dolgozni.
Munkatapasztalat a B&M Store-ban - Jenni, Kriszti, Szandy
Mi a Westwood Cross-on dolgozunk a B&M Store-ban. A bolt az egyik vezető kiskereskedelem az Egyesült
Királyságban. Főként élelmiszereket, italokat, háztartási kellékeket és
játékokat árulnak. A vásárlók életkora különböző, a legtöbbjük középkorú, és ők
általában a gyerekeivel jönnek, de vannak idősebb emberek is. 10:00-től 15:00-ig dolgozunk itt együtt. A
feladataink a termékek pakolása és igazítása.A vásárlóknak is segítünk, amikor nem találnak
valamit. Néha nehéz, mert a termékek márkájával kérdezik. De mivel egyre több
időt töltünk itt, ezért egyre könnyebb, mert amikor igazítjuk a polcokat,
megismerkedünk a termékek nevével is.
Munkatapasztalat a Cramptons-ban - Szabó Dani
Ezen a helyen dolgozok a három hetes szakmai gyakorlatom keretében. Ez
egy bár és egy étterem Broadstairs szívében. A hely belseje elég modern, de
található benne néhány rusztikus elem is. Napközben, amikor dolgozok nem sok
vendég fordul meg a helyen. Inkább esténként, amikor hatalmas partik vannak,
akkor vannak sokan. Napközben nagyon sok ételből és italból lehet választani.
Az étteremnek van egy úgynevezett "meal deal" ajánlata 5 fontért,
amibe egy fokhagymás kenyér vagy leves és egy főétel tartozik. Azt gondolom, ez
egy nagyon jó ajánlat főleg itt kint Angliában. A személyzet is nagyon kedves
és barátságos a vendégekkel és velem is. Mindenben segítenek. Nagyon
szeretek itt dolgozni és szerencsére nem is új számomra ez a dolog, mivel
dolgoztam már apukám éttermében Magyarországon. Összefoglalva az étterem
egy nagyon jó hely, mivel olcsón tudsz finomat és sokat enni és a személyzet is
nagyon kedves. Plusz hatalmas italválasztékuk van.
2016. október 23., vasárnap
Sandwich és Richborough Római erőd - Szandy
Ma egy Sandwich nevű kisvárosban jártunk, ami egy középkori városként maradt meg néhány újabb üzlettel. A város igazából azért maradt meg ilyen állapotban, mert a 16.században az ott húzódó Wantsum csatornát betemették. Emiatt megszűnt a létfontosságú kikötő és mára már csak állnak ott kisebb hajók, így megmaradt a teljes középkori összhang. Az egész város hihetetlenül nyugodt és békés és megfigyelhetőek a tipikus középkori elemek, mint például az utca fölé kiugró házak. A kikötő után két templomot néztünk meg, sajnos csak kívülről, mert zárva voltak. Ezek után a városházára mentünk, ahol volt egy múzeum is. Kaptunk egy kis szabadidőt, ami alatt én megkóstoltam az eredeti sandwich-i szendvicset. Egész olcsó volt és nagyon finom. Majd egy 45 perces séta következett Richborough-ba a római erőd maradványihoz. A fal nagyon jó állapotban maradt meg. Itt eltöltöttünk körülbelül egy órát. Rengeteg kép készült. Szerencsére nagyon jó időnk volt. Kicsit fárasztó volt a séta, de én nagyon élveztem. Szerintem ez egy jól sikerült nap volt.
2016. október 21., péntek
Játék est by Adrienn Ardai
A második héten csütörtökön az
esti program egy játék est volt a K.S.E.-ben. Szokásos időben, 8 órakor
kezdődött. Steve nyújtott segítő kezet és mutatta meg a játékokat. Játszhattunk
Wii-vel, ami a Nintendo által gyártott videó játék konzol. Rengeteg játékot
készítettek hozzá, de mi a Just Dance nevezetűvel bohóckodtunk. Végig táncoltuk
az estét. Az első tánc Steve-é és az enyém volt. Először nehéz volt követni, de
aztán belejöttünk és élveztük. Tömérdek videó és kép készült. Emellett
lehetőségünk volt Twister-rel játszani, valamint barátságkarkötőt fonni.
Leginkább a lányok, de a fiúk is megpróbálták. Steve mutatta meg, hogyan is
kell elkezdeni. Ez egy újabb remek este volt, mindenki élvezte!
A videón láthatjuk, hogy nem
mindenkinek sikerült elsajátítani a mozdulatokat…(Valójában, senkinek sem)
https://www.youtube.com/watch?v=glHylN2A3VE
Mozi esték by Adrienn Ardai
Múlt hét pénteken és ezen a héten
szerdán mozi volt az esti program. A közeli városba, Ramsgate-be, a Granville
cinema-ba mentünk busszal. A találkozó 19.30-kor a Vere Road-on volt. Közülünk
4-en elkéstek és a busz otthagyta őket. Később persze visszament értük. Megérkeztünk
a moziba. Nem olyan, mint Magyarországon. Sokkal kisebb, nincs rendes büfé, és valami
furcsa szag terjengett az egész épületben. Persze volt pozitívum is, mint pl. a
székek nagyon kényelmesek voltak és hátra lehetett dőlni velük. Ami még
különbözött a Magyarországitól, hogy a film végén tapsoltunk, mint egy
színházban. Ez nálunk nem szokás. A pénteki film az Inferno volt, Tom Hanks főszereplésével. Nekem
személy szerint nagyon tetszett, akciódús volt. Természetesen angolul néztük,
mindenki megértette. Rendező Ron Howard. A szerdai film a Vándorsólyom
kisasszony különleges gyermekei című film volt. Ezt Tim Burton rendezte. Remekül
érezte magát mindenki. Az esti programok mindig tökéletesek arra, hogy kicsit
összehozzák a csapatot!
2016. október 16., vasárnap
Sikeres vállalkozó bemutatója, tanulás a suliban
Ma reggel Pete tartotta
nekünk az órát. Több témával foglalkoztunk, többek között arról, hogy
hogy tudnánk túlélni ha egy lakatlan szigetre kerülnénk. Később beszéltünk a
technológiáról és panaszt tettünk néhány érdekes feladat keretében. A 12:15-kor
kezdődő ebédszünet után kérdéseket alkottunk egy sikeres vállalkozóhoz,
Billhez, aki ma délután tartott nekünk előadást. Beszélt arról, hogy
hogyan építette fel a vállalkozását szinte a semmiből. Amit ő és a felesége
csinál az itt Angliában nagyon népszerű. Az angolok csak
"bed&breakfast"-ként emlegetik. Ez mindössze annyit jelent, hogy
az egy olyan hotel, ahol csak aludni és reggelizni mész. Ilyen fajta hotelből
nagyon sok van, csak Broadstairsben 14 versenytársa van Bill cégének. Elmondta,
hogy 5 alkalmazottja van, akik a legjobbak és igazából olyan, mintha a második
családja lenne. Nagyon megbízhatóak. Lényegében az alkalmazottak csinálják a
takarítást, míg Bill a számlákkal és kiadásokkal foglalkozik, felesége pedig a
legkiválóbb alapanyagokból elkészíti a legfinomabb reggelit.
Véleményem szerint hihetetlen, amit ők csinálnak. Szinte a semmiből felépítettek egy rendkívül sikeres vállalkozást rengeteg kiadással és kockázattal. De sikerült.
Véleményem szerint hihetetlen, amit ők csinálnak. Szinte a semmiből felépítettek egy rendkívül sikeres vállalkozást rengeteg kiadással és kockázattal. De sikerült.
Pár fotó amint éppen grafikonokat gyártunk szorgosan a prezentációkhoz.
2016. október 15., szombat
Tanárok Broadstairs-ben
Október 9-én, vasárnap érkeztünk
Angliába; ahol gépünk ugyan Londonban landolt, de buszba pattanva szinte azonnal
az egyeteméről világhíres Cambridge felé vettük az irányt. A lenyűgöző
atmoszférájú, csodálatos középkori épületekben gazdag városban ladikokba
szálltunk, hogy a település nevét adó Cam folyón hajókázva élvezzük egyfelől a
kellemes őszi napsütést, másfelől a valóban meseszerű látványt. Fontos
megemlíteni, hogy Módos tanár úrból sosem látott, rejtett tehetség tört felszínre,
mikor a férfi tanárok hajójának kormányosaként egy velencei gondolást
meghazudtoló magabiztossággal irányította a csónakot. Éppen csak az énekszó
hiányzott… Este lett, mire a busz Broadstairs-be, ebbe a helyes délkelet-angliai
városba ért. A parkolóban már mindenkit vártak a házigazdái, úgyhogy rögtön az
első pillanatban megkezdődött az ismerkedés és az angol nyelvtudás élesben
történő használata, tesztelése.
Másnap reggel (kezdés kilenckor!
– hoppá…) megkezdtük tanulmányainkat a Kent School of English épületének tantermeiben.
A máskor oly bámulatosan magabiztos Károlyis tanárok nem kevésbé izgultak
diákjaiknál, hisz az első nap – ahogy a tanulókra – ránk is egy szintfelmérő
teszt várt. Az az első pillanattól érzékelhető volt, hogy az itteni tanárok nem
pusztán kiválóan felkészültek, de kedvesek, végtelenül barátságosak, széles
látókörűek és roppant szórakoztatóak. Hamar eloszlatták a félelmeket, és így valóban
kitűnő hangulatban zajlott a munka. A második naptól ki-ki a nyelvi szintjének
megfelelő csoportban folytatta a tanulást, a öttagú Károlyis csoport egy három-
illetve egy kétfős csapatra oszlott, s más országokból (Olaszországból,
Franciaországból) érkezett „diák-tanárokkal” dolgozott tovább. A nyelvórákat
szakmai feladatok tették igazán tartalmassá, közgazdaságtan tanáraink az
angliai vállalkozások felépítésével ismerkedtek, illetve a rendkívül jól szervezett
és sikeres partnerintézmény üzleti modelljével ismerkedtek. Az együttélés
házigazdáinkkal, a délelőtti intenzív tanulás, illetve a mindennapi
élethelyzetek (vásárlás, étkezés) mindenkit arra szorítottak, hogy folyamatosan
használja a korábban, vagy épp a napokban megtanultakat. Az órák rendkívül
kellemes, oldott hangulatban teltek; jópofa, érdekes feladatokkal, a mindig
segítő, mindig dicsérő tanárok felügyelete mellett. (Tanulság: akárhogy
teljesít az ember az órán, a dicséret mindig jólesik, és jobb teljesítményre
sarkall – ezt jó lesz megjegyeznünk!)
A délutáni programok során egy
kicsit megismerhettük Broadstairs városát, de megnéztük a Powell-Cotton nevű
arisztokrata család egyik világutazó fiának egzotikus magángyűjteményét, az
anglikán egyház központjának számító Canterbury világhírű katedrálisát (benne
Thomas Beckett meggyilkolásának színhelyével – elő a törikönyveket!),
belekóstoltunk a jellegzetes angol pubok (szigorúan nem kocsma!) hangulatába, bowlingoztunk
kicsit, énekelgettünk egy templomban, illetve látogatást tettünk egy helyi iskolában,
melynek számunkra elképesztő felszereltségén mindannyian elámultunk. (Hat
focipálya – hát ilyen nincs, és mégis van!) Betekinthettünk többféle óra
menetébe, ismerkedtünk a módszerekkel és a közgazdaságtan helyi tantervével,
lehetőség nyílt a módszertani kérdések megvitatására.
Közben
kapcsolatot építettünk házigazdáinkkal, hallgattuk gyerekeink lelkes
beszámolóit, és figyeltük, milyen jól, milyen ügyesen boldogulnak ebben a
környezetben. (És egy egész kicsit persze büszkék is voltunk rájuk.) Vagyis
igazán pompásan éreztük magunkat. S közben nem győztünk elég hálásak lenni
Módos és Gere tanár uraknak, akik tengernyi munkával mindezt lehetővé tették
számunkra. God save our team leaders!2016. október 14., péntek
Bowling est – Kovács Krisztina
Keddi programunk bowlingozás volt a margate-i Bugsay's
Bowling Alleyban. Gyorsan megalkottuk a csapatokat. Egy csapatban 7 ember volt,
köztük tanárokkal és diákokkal. Tartott egy kis időbe mire belejöttünk.
Mindegyik csapat jól játszott, de Gere és Módos tanár úr kemény versenyt
folytattak egymással, de végül nekem sikerült mind a kettejüket felülmúlnom.
Mikor már végeztünk és a buszra vártunk, csocsóztunk és léghokiztunk. Végül
megérkezett a busz és visszamentünk Broadstairsbe.
2016. október 13., csütörtök
Nyelvtanfolyam a KSE-ben – Sándor Noémi
Az iskola minden reggel 9-kor kezdődik és 8:45-re az iskola
elé kell érnünk. Az első napot a 5-ös teremben töltöttem. Délelőtt Steve Sass
volt a tanár. Nagyon aranyos volt, nagyon szépen és érthetően beszél angolul és
megírtuk az angol szintfelmérő tesztet is. Az ebédszünet 12:15-kor kezdődött, a
tanárok megmutatták nekünk a High Street-et és a helyeket, ahol fel tudjuk
használni a kapott ebédutalványokat. Az utca nagyon hosszú és rengeteg jó
helyet fedeztünk fel, ahol érdemes ebédelni. 14:00-kor kezdődött a következő
óra, ahol Pete tanított minket, ő is nagyon jó tanár. Mondta, hogy 15:00-ig 10
kérdést össze kell állítanunk egy adott témában, csoportokban, mert
közvélemény-kutatást kell végeznünk. Osztott ki segítségül lapokat, hogy hogyan
kellene összeállítani a kérdéseket, hogyan szólítsuk meg az embereket, mik
lehetnének a témák és tabu témák. A kutatást 15:15-kor kezdtük és volt egy
óránk, hogy megkérdezzünk embereket. A járókelők nagyon aranyosan válaszoltak,
nem küldtek el, nem mondták, hogy sietnek, úgyhogy kellemes csalódás volt
számomra ez az egész.
Érkezés és Cambridge - Micsinai Klaudia
Miután leszálltunk elmentünk Cambridge-be ahol a folyón
csónakokkal néztük meg a kollégiumok nagyszerű épületeit. A kollégiumoknak
meglehetősen érdekes történetei vannak, kezdve a diákcsínyektől egy lefejezett
lordig.
Aztán csapatokra bomlottunk és megnéztük a várost.
Végül visszajöttünk a buszhoz és elmentünk Broadstairsbe hogy találkozzunk a
vendéglátó családjainkkal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)