Munkatapasztalat a The Charles Dickens-ben - Balázs Fruzsina

Még mikor első héten megkérdezték melyik munkahelyen dolgoznék legjobban valami közeli pubot szerettem volna mindenképpen. Őszintén, félve reménykedem,  hogy nem nyúlok félre, ha a Charles Dickenst választom. Szerencsémre megnyertem 3 hétre és így valami olyasmiben lehetett részem, aminek nagyon örülök,  hogy megtörtént velem.  Már az első héten megmutatta magát a segítőkész, mindig kedves és boldog személyzet, akik folyton meglepnek valami sütivel vagy csokival. Megmondom őszintén, jobban féltem tőlük,  mint a magától a munkától. Iszonyatosan türelmesek voltak velem, mikor kellett. A csapatmunka számukra elengedhetetlen, ami nagyon jól működik náluk. Még egy munkahelyen nem láttam ilyen összetartást, mint itt.  Charles Dickens étterem messze a leghíresebb a környéken, hisz ha nem lenne elég a lélegzetelállító kilátás a tengerre, mindig van valami program, ami miatt érdemes benézni, legalább egy forró csokira. Az itallap hosszú és itt tényleg iható a kávé... Én nagyon szerencsésnek tartom magam a munkahelyemre nézve. Nem gondoltam volna, hogy egyszer még szeretni fogom a vendéglátást, de itt egyszerűen nem lehet boldogtalan az ember. Az egész hangulata magával ragadott. Remélem a jövőben lesz még alkalmam dolgozni velük.

Munkatapasztalat a Marks&Spencer élelmiszer részlegén - Flóri, Marci

"Az én munkahelyem a Marks and Spencer, ami egy nagy szupermarket közel Broadstairshez a Westwood Crosson. Az itteni M&S nagyon különbözik a magyartól, sok különböző részlege van, mint például az élelmiszer, smink, ruhaosztály, kávézó és gyerekruhák. Én az élelmiszer részen vagyok Marcival. A mi feladatunk az, hogy újra töltsük a polcokat a termékekkel. Először nehéz volt megérteni az embereket, de a második nap után már megszoktam a gyorsaságukat és az akcentusukat és most már segíteni is tudok nekik, mert tudom mi hol van. Mindennap 5 órát dolgozunk, de van egy órás szünetünk. Szeretek itt dolgozni csak egy dolgot hiányolok, a zenét."

"Az én munkatapasztalatom a Marks&Spencer nevű boltban van. Elégge különbözik a bolt a Magyarországitól. A szupermárket, sokkal nagyobb és 5 részre osztható, Ruhák, Sminkek, Ajándékok, Kávézó és ételek. Én, Flórival együtt dolgozok az élelmiszer részlegen. Általában a polcokat kell feltöltenünk a zöld kis "tálcákból" vagy elrendezni a termékeket lejárási dátum szerint. Először elég nehéz volt megjegyezni, hogy hol találhatóak a termékek, de azt pár nap után már tudtuk és így, kitudtuk segíteni a vásárlókat. Nekem tetszik a hely, mert könnyű és nyugodt a munka, egy problémám van, az pedig az, hogy eléggé hűvös van a boltban."

Munkatapasztalat a HobbyCraft-ban - Major Anna

A HobbyCraft-ban dolgozom, ami egy óriási hobbi bolt a Westwood Cross-on. Árulnak modelleket, gyurmákat, festékeket, anyagokat, könyveket, játékokat és rengeteg karácsonyi dekorációt. 10-től 15-ig dolgozom és van egy ebédszünetem 12.30-től 13.00-ig. Általában a polcok rendberakásában és feltöltésében segítek, de néha dekorációkat is készítek. A vevőknek is segítek megtalálni, amit keresnek. A főnökeim és a kollegáim nagyon kedvesek és türelmesek. A vevők pedig nagyon toleránsak velem. Nagyon örülök, hogy lehetőségem van itt dolgozni.

Munkatapasztalat a B&M Store-ban - Jenni, Kriszti, Szandy

Mi a Westwood Cross-on dolgozunk a B&M Store-ban.  A bolt az egyik vezető kiskereskedelem az Egyesült Királyságban. Főként élelmiszereket, italokat, háztartási kellékeket és játékokat árulnak. A vásárlók életkora különböző, a legtöbbjük középkorú, és ők általában a gyerekeivel jönnek, de vannak idősebb emberek is. 10:00-től 15:00-ig dolgozunk itt együtt. A feladataink a termékek pakolása és igazítása.A vásárlóknak is segítünk, amikor nem találnak valamit. Néha nehéz, mert a termékek márkájával kérdezik. De mivel egyre több időt töltünk itt, ezért egyre könnyebb, mert amikor igazítjuk a polcokat, megismerkedünk a termékek nevével is.

Munkatapasztalat a Cramptons-ban - Szabó Dani

Ezen a helyen dolgozok a három hetes szakmai gyakorlatom keretében. Ez egy bár és egy étterem Broadstairs szívében. A hely belseje elég modern, de található benne néhány rusztikus elem is. Napközben, amikor dolgozok nem sok vendég fordul meg a helyen. Inkább esténként, amikor hatalmas partik vannak, akkor vannak sokan. Napközben nagyon sok ételből és italból lehet választani. Az étteremnek van egy úgynevezett "meal deal" ajánlata 5 fontért, amibe egy fokhagymás kenyér vagy leves és egy főétel tartozik. Azt gondolom, ez egy nagyon jó ajánlat főleg itt kint Angliában. A személyzet is nagyon kedves és barátságos a vendégekkel és velem is. Mindenben segítenek.  Nagyon szeretek itt dolgozni és szerencsére nem is új számomra ez a dolog, mivel dolgoztam már apukám éttermében Magyarországon.  Összefoglalva az étterem egy nagyon jó hely, mivel olcsón tudsz finomat és sokat enni és a személyzet is nagyon kedves. Plusz hatalmas italválasztékuk van.

Sandwich és Richborough Római erőd - Szandy

Ma egy Sandwich nevű kisvárosban jártunk, ami egy középkori városként maradt meg néhány újabb üzlettel. A város igazából azért maradt meg ilyen állapotban, mert a 16.században az ott húzódó Wantsum csatornát betemették. Emiatt megszűnt a létfontosságú kikötő és mára már csak állnak ott kisebb hajók, így megmaradt a teljes középkori összhang. Az egész város hihetetlenül nyugodt és békés és megfigyelhetőek a tipikus középkori elemek, mint például az utca fölé kiugró házak. A kikötő után két templomot néztünk meg, sajnos csak kívülről, mert zárva voltak. Ezek után a városházára mentünk, ahol volt egy múzeum is. Kaptunk egy kis szabadidőt, ami alatt én megkóstoltam az eredeti sandwich-i szendvicset. Egész olcsó volt és nagyon finom. Majd egy 45 perces séta következett Richborough-ba a római erőd maradványihoz. A fal nagyon jó állapotban maradt meg. Itt eltöltöttünk körülbelül egy órát. Rengeteg kép készült. Szerencsére nagyon jó időnk volt. Kicsit fárasztó volt a séta, de én nagyon élveztem. Szerintem ez egy jól sikerült nap volt.

Játék est by Adrienn Ardai

A második héten csütörtökön az esti program egy játék est volt a K.S.E.-ben. Szokásos időben, 8 órakor kezdődött. Steve nyújtott segítő kezet és mutatta meg a játékokat. Játszhattunk Wii-vel, ami a Nintendo által gyártott videó játék konzol. Rengeteg játékot készítettek hozzá, de mi a Just Dance nevezetűvel bohóckodtunk. Végig táncoltuk az estét. Az első tánc Steve-é és az enyém volt. Először nehéz volt követni, de aztán belejöttünk és élveztük. Tömérdek videó és kép készült. Emellett lehetőségünk volt Twister-rel játszani, valamint barátságkarkötőt fonni. Leginkább a lányok, de a fiúk is megpróbálták. Steve mutatta meg, hogyan is kell elkezdeni. Ez egy újabb remek este volt, mindenki élvezte!

A videón láthatjuk, hogy nem mindenkinek sikerült elsajátítani a mozdulatokat…(Valójában, senkinek sem)

https://www.youtube.com/watch?v=glHylN2A3VE

Mozi esték by Adrienn Ardai

Múlt hét pénteken és ezen a héten szerdán mozi volt az esti program. A közeli városba, Ramsgate-be, a Granville cinema-ba mentünk busszal. A találkozó 19.30-kor a Vere Road-on volt. Közülünk 4-en elkéstek és a busz otthagyta őket. Később persze visszament értük. Megérkeztünk a moziba. Nem olyan, mint Magyarországon. Sokkal kisebb, nincs rendes büfé, és valami furcsa szag terjengett az egész épületben. Persze volt pozitívum is, mint pl. a székek nagyon kényelmesek voltak és hátra lehetett dőlni velük. Ami még különbözött a Magyarországitól, hogy a film végén tapsoltunk, mint egy színházban. Ez nálunk nem szokás. A pénteki film az Inferno volt, Tom Hanks főszereplésével. Nekem személy szerint nagyon tetszett, akciódús volt. Természetesen angolul néztük, mindenki megértette. Rendező Ron Howard. A szerdai film a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című film volt. Ezt Tim Burton rendezte. Remekül érezte magát mindenki. Az esti programok mindig tökéletesek arra, hogy kicsit összehozzák a csapatot!

Walmer & Deal

Sikeres vállalkozó bemutatója, tanulás a suliban

Ma reggel Pete tartotta nekünk az órát. Több témával  foglalkoztunk, többek között arról, hogy hogy tudnánk túlélni ha egy lakatlan szigetre kerülnénk. Később beszéltünk a technológiáról és panaszt tettünk néhány érdekes feladat keretében. A 12:15-kor kezdődő ebédszünet után kérdéseket alkottunk egy sikeres vállalkozóhoz, Billhez, aki ma délután tartott nekünk előadást.  Beszélt arról, hogy hogyan építette fel a vállalkozását szinte a semmiből. Amit ő és a felesége csinál az itt Angliában nagyon népszerű. Az angolok csak "bed&breakfast"-ként emlegetik. Ez mindössze annyit jelent, hogy az egy olyan hotel, ahol csak aludni és reggelizni mész. Ilyen fajta hotelből nagyon sok van, csak Broadstairsben 14 versenytársa van Bill cégének. Elmondta, hogy 5 alkalmazottja van, akik a legjobbak és igazából olyan, mintha a második családja lenne. Nagyon megbízhatóak. Lényegében az alkalmazottak csinálják a takarítást, míg Bill a számlákkal és kiadásokkal foglalkozik, felesége pedig a legkiválóbb alapanyagokból elkészíti a legfinomabb reggelit.
Véleményem szerint hihetetlen, amit ők csinálnak. Szinte a semmiből felépítettek egy rendkívül sikeres vállalkozást rengeteg kiadással és kockázattal. De sikerült.

Pár fotó amint éppen grafikonokat gyártunk szorgosan a prezentációkhoz.

Tanárok Broadstairs-ben

Október 9-én, vasárnap érkeztünk Angliába; ahol gépünk ugyan Londonban landolt, de buszba pattanva szinte azonnal az egyeteméről világhíres Cambridge felé vettük az irányt. A lenyűgöző atmoszférájú, csodálatos középkori épületekben gazdag városban ladikokba szálltunk, hogy a település nevét adó Cam folyón hajókázva élvezzük egyfelől a kellemes őszi napsütést, másfelől a valóban meseszerű látványt. Fontos megemlíteni, hogy Módos tanár úrból sosem látott, rejtett tehetség tört felszínre, mikor a férfi tanárok hajójának kormányosaként egy velencei gondolást meghazudtoló magabiztossággal irányította a csónakot. Éppen csak az énekszó hiányzott… Este lett, mire a busz Broadstairs-be, ebbe a helyes délkelet-angliai városba ért. A parkolóban már mindenkit vártak a házigazdái, úgyhogy rögtön az első pillanatban megkezdődött az ismerkedés és az angol nyelvtudás élesben történő használata, tesztelése.

Másnap reggel (kezdés kilenckor! – hoppá…) megkezdtük tanulmányainkat a Kent School of English épületének tantermeiben. A máskor oly bámulatosan magabiztos Károlyis tanárok nem kevésbé izgultak diákjaiknál, hisz az első nap – ahogy a tanulókra – ránk is egy szintfelmérő teszt várt. Az az első pillanattól érzékelhető volt, hogy az itteni tanárok nem pusztán kiválóan felkészültek, de kedvesek, végtelenül barátságosak, széles látókörűek és roppant szórakoztatóak. Hamar eloszlatták a félelmeket, és így valóban kitűnő hangulatban zajlott a munka. A második naptól ki-ki a nyelvi szintjének megfelelő csoportban folytatta a tanulást, a öttagú Károlyis csoport egy három- illetve egy kétfős csapatra oszlott, s más országokból (Olaszországból, Franciaországból) érkezett „diák-tanárokkal” dolgozott tovább. A nyelvórákat szakmai feladatok tették igazán tartalmassá, közgazdaságtan tanáraink az angliai vállalkozások felépítésével ismerkedtek, illetve a rendkívül jól szervezett és sikeres partnerintézmény üzleti modelljével ismerkedtek. Az együttélés házigazdáinkkal, a délelőtti intenzív tanulás, illetve a mindennapi élethelyzetek (vásárlás, étkezés) mindenkit arra szorítottak, hogy folyamatosan használja a korábban, vagy épp a napokban megtanultakat. Az órák rendkívül kellemes, oldott hangulatban teltek; jópofa, érdekes feladatokkal, a mindig segítő, mindig dicsérő tanárok felügyelete mellett. (Tanulság: akárhogy teljesít az ember az órán, a dicséret mindig jólesik, és jobb teljesítményre sarkall – ezt jó lesz megjegyeznünk!)

A délutáni programok során egy kicsit megismerhettük Broadstairs városát, de megnéztük a Powell-Cotton nevű arisztokrata család egyik világutazó fiának egzotikus magángyűjteményét, az anglikán egyház központjának számító Canterbury világhírű katedrálisát (benne Thomas Beckett meggyilkolásának színhelyével – elő a törikönyveket!), belekóstoltunk a jellegzetes angol pubok (szigorúan nem kocsma!) hangulatába, bowlingoztunk kicsit, énekelgettünk egy templomban, illetve látogatást tettünk egy helyi iskolában, melynek számunkra elképesztő felszereltségén mindannyian elámultunk. (Hat focipálya – hát ilyen nincs, és mégis van!) Betekinthettünk többféle óra menetébe, ismerkedtünk a módszerekkel és a közgazdaságtan helyi tantervével, lehetőség nyílt a módszertani kérdések megvitatására.

Közben kapcsolatot építettünk házigazdáinkkal, hallgattuk gyerekeink lelkes beszámolóit, és figyeltük, milyen jól, milyen ügyesen boldogulnak ebben a környezetben. (És egy egész kicsit persze büszkék is voltunk rájuk.) Vagyis igazán pompásan éreztük magunkat. S közben nem győztünk elég hálásak lenni Módos és Gere tanár uraknak, akik tengernyi munkával mindezt lehetővé tették számunkra. God save our team leaders!

Bowling est – Kovács Krisztina

Keddi programunk bowlingozás volt a margate-i Bugsay's Bowling Alleyban. Gyorsan megalkottuk a csapatokat. Egy csapatban 7 ember volt, köztük tanárokkal és diákokkal. Tartott egy kis időbe mire belejöttünk. Mindegyik csapat jól játszott, de Gere és Módos tanár úr kemény versenyt folytattak egymással, de végül nekem sikerült mind a kettejüket felülmúlnom. Mikor már végeztünk és a buszra vártunk, csocsóztunk és léghokiztunk. Végül megérkezett a busz és visszamentünk Broadstairsbe.

Nyelvtanfolyam a KSE-ben – Sándor Noémi

Az iskola minden reggel 9-kor kezdődik és 8:45-re az iskola elé kell érnünk. Az első napot a 5-ös teremben töltöttem. Délelőtt Steve Sass volt a tanár. Nagyon aranyos volt, nagyon szépen és érthetően beszél angolul és megírtuk az angol szintfelmérő tesztet is. Az ebédszünet 12:15-kor kezdődött, a tanárok megmutatták nekünk a High Street-et és a helyeket, ahol fel tudjuk használni a kapott ebédutalványokat. Az utca nagyon hosszú és rengeteg jó helyet fedeztünk fel, ahol érdemes ebédelni. 14:00-kor kezdődött a következő óra, ahol Pete tanított minket, ő is nagyon jó tanár. Mondta, hogy 15:00-ig 10 kérdést össze kell állítanunk egy adott témában, csoportokban, mert közvélemény-kutatást kell végeznünk. Osztott ki segítségül lapokat, hogy hogyan kellene összeállítani a kérdéseket, hogyan szólítsuk meg az embereket, mik lehetnének a témák és tabu témák. A kutatást 15:15-kor kezdtük és volt egy óránk, hogy megkérdezzünk embereket. A járókelők nagyon aranyosan válaszoltak, nem küldtek el, nem mondták, hogy sietnek, úgyhogy kellemes csalódás volt számomra ez az egész.

Érkezés és Cambridge - Micsinai Klaudia

Miután leszálltunk elmentünk Cambridge-be ahol a folyón csónakokkal néztük meg a kollégiumok nagyszerű épületeit. A kollégiumoknak meglehetősen érdekes történetei vannak, kezdve a diákcsínyektől egy lefejezett lordig. 

Aztán csapatokra bomlottunk és megnéztük a várost.

Végül visszajöttünk a buszhoz és elmentünk Broadstairsbe hogy találkozzunk a vendéglátó családjainkkal.